A nevem Lara Zreina, Jordániából származom, jelenleg pedig filmkészítést tanulok Magyarországon. Amióta 2019-ben elkezdtem önkénteskedni, úgy érzem, hogy ez az életem fontos részévé vált. Az önkéntesség mindig segített a személyes fejlődésemben, hiszen új embereket, különböző nézőpontokat és olyan tapasztalatokat hoz az életembe, amelyeket máshol nem találnék meg – ezért nagyon hálás vagyok.
Amikor Magyarországon tanultam, rátaláltam az Egyesek nevű küldő szervezetre, amely segített abban, hogy Európában önkénteskedjek workcamp programokon keresztül.
Az első workcampem Franciaországban, Laguépie-ben volt, a SOLIDARITÉS JEUNESSES MCP szervezésében, „Behind the Scenes” néven. A fő feladatunk az volt, hogy fából készült bárpultokat építsünk egy helyi fesztivál számára. A programot az Európai Szolidaritási Testület (ESC) finanszírozta, ahogy sok más európai projektet is.
Azokon a napokon, amikor nem az építkezésen dolgoztunk, a tábor fenntartásában segítettünk, vagy a konyhai csapatban főztünk.
A második workcampem Ausztriában, Bécsben volt, a Grenzenlos szervezésében, „Meet the Royal Gardens” néven. Itt a Schönbrunni kastély kertjének gondozása volt a feladatunk. Ez a program is az ESC támogatásával valósult meg. A munka után általában főztünk vagy takarítottunk a szálláson.
Mindkét táborban nagy figyelmet és támogatást kaptunk a táborvezetőktől. Ha valakinek speciális étrendi igénye vagy allergiája volt, azt mindig figyelembe vették. Ha valaki rosszul érezte magát, nyugodtan pihenhetett, és megfelelő gondoskodást kapott. Emiatt összességében nem találkoztam komoly nehézségekkel.
Mindkét élmény nagyon tanulságos volt számomra. Az első táborban az ácsmunkával olyan készséget tanultam, amit máshol nem lett volna lehetőségem elsajátítani. Emellett rájöttem, hogy nagyon szeretek másoknak sütni és főzni, amikor a konyhai csapatban dolgoztam.
A francia kis közösségben eltöltött idő rendkívül pozitív élmény volt: a csapat között remek volt az összhang, sok közös programunk volt, például kirándulások, piacok látogatása, kajakozás és piknikek. Lehetőségünk volt a helyi lakosokkal is kapcsolatba lépni.
A második táborban sokat tanultam a kertészetről, valamint az időgazdálkodásról is, mivel kevesebb szabadidőnk volt, de így is sikerült felfedezni Bécset — múzeumokat, parkokat és történelmi helyszíneket látogattunk meg. Itt még szorosabb kapcsolatokat alakítottam ki a többi önkéntessel, mivel kisebb, tízfős csapatban dolgoztunk.
Összességében mindenkinek ajánlom az önkéntességet. Úgy érzem, rengeteget láttam és tanultam, miközben hozzájárultam a közösséghez és új embereket ismertem meg.
A legszebb emlékeim közé tartozik, amikor munka után együtt mentünk úszni a folyóba Franciaországban, vagy amikor Bécsben együtt töltöttük az estéket a csapattal. A közösség és az összetartás érzése tette ezt az élményt igazán különlegessé.
