Munkácsi Márti vagyok, 20 éves szegedi egyetemista, másodéves gyógypedagógus hallgató. Tanulmányaim miatt jelentkeztem önkéntesnek, valamint korábban is dolgoztam már táborokban és szerettem volna még több tapasztalatot, barátot és új élményt szerezni.
A csapatunk lelkes tagokból állt össze. A közös munka szerintem gördülékenyen ment és mindenki próbálta a legtöbbet kihozni magából, hogy a gyerekeknek minél több és jobb élményt nyújtsunk.
A program az Európai Unió, az Egyesek Ifjúsági Egyesület valamint a csobánkai Csodaműhely Egyesület segítségével jöhetett létre.
A projekt célja hátrányos helyzetű roma gyermekek nyári táborának színesebbé, izgalmasabbá tétele volt. Szerettük volna ha új emberekkel találkoznak más országokból, ezáltal kedvet kapnak az angol nyelv tanulására, ha kimozdulnak a komfortzónájukból és nyitottabbak lesznek a világ felé.
Feladataink közé tartozott a nyári tábor néhány programjának megszervezése, tevékenységek vezénylése, a csoport kísérete és felügyelete, valamint a beszélgetés és játék a gyerekekkel.
Kihívásként éltem meg a nyelvi akadályt, hiszen az önkéntesek nagyon szerették volna megérteni a gyerekeket, de szinte lehetetlen volt egyszerre mindenkinek a szavait lefordítani. Az ilyen problémákat nonverbális kommunikációval oldottuk meg, valamint a gyerekeket az angol nyelv használatára buzdítottuk. Néha az időjárás is megpróbált kifogni rajtunk, de végül nem hagytuk neki, rossz időben is folytattuk a programokat.
A kedvenc pillanataim azok voltak, amikor a gyerekek valahogyan visszajelzést adtak arról, hogy tetszik nekik a program és élvezik a kitalált feladatokat, programokat. Nagyon élveztem a falu focipályáján eltöltött időt is a sok játék és mozgás miatt. A gyerekek bemutatták nekünk a falut, amiről kisfilmeket is forgattunk, majd elvittek bennünket túrázni is. A gyerekek szülei törekedtek arra, hogy a kultúrájukból minél több elemet megmutathassanak a külföldieknek. Főztek nekünk tradicionális ételeket, bemutatták a roma táncokat és még zenéltek is nekünk.
Különleges volt még számomra az önkéntes csapattal eltöltött szabadidő is, hiszen törekedtünk arra, hogy a napi tevékenységek után együtt is töltsünk időt, hogy megismerhessük egymást.
A tábor megerősített abban, hogy tanulmányaimmal kapcsolatban jól választottam, hiszen az ott dolgozók között volt gyógypedagógus, akivel nagyon sokat tudtam beszélgetni.
Én minden fiatalnak nagyon tudom ajánlani, hogy részt vegyenek hasonló projektekben. Annak ellenére, hogy a saját országomban maradtam én is nagyon sok új élménnyel, baráttal és tapasztalattal gazdagodtam. Mivel nekem is ez volt az első ilyen élményem, csak azt tudom tanácsolni, hogy legyetek nyitottak, kíváncsiak és ha bármilyen akadállyal találkoztok ne féljetek segítséget kérni egymástól.
