Tamás több mint másfél évtizede meghatározó szereplője az Egyesek nemzetközi munkájának. Az önkéntesek küldésétől kezdve a fogadáson át egészen a nagy nemzetközi fejlesztési projektek megálmodásán át a kivitelezésig számos területen dolgozott már. Vele beszélgettünk arról, hogyan épülnek fel ezek az együttműködések, miért kulcsfontosságúak a helyi közösségek, és milyen hatással lehet ez a munka a fiatalok jövőjére.
Hogyan kapcsolódtál be az Egyesek nemzetközi munkájába, és hogyan alakult ki a mai szereped?
Az Egyeseknél először az önkéntesek küldésével kezdtem foglalkozni, majd később átvettem a fogadási oldal koordinációját is. Ezt a munkát később Nógrádba is kiterjesztettük. Nem sokkal később megszerveztük az Egyesek első nemzetközi önkéntes táborát is, ami fontos mérföldkő volt a szervezet életében.
Az évek során rengeteg EVS (European Voluntary Service – Európai Önkéntes Szolgálat) projektben és IVS (International Voluntary Service – Nemzetközi Önkéntes Szolgálat) táborban dolgoztam, és ennek köszönhetően folyamatos kapcsolatba kerültem nemzetközi partnerszervezetekkel. Ezek közül sokan tagjai olyan jelentős hálózatoknak, mint a CCIVS (Coordinating Committee for International Voluntary Service – Nemzetközi Önkéntes Szolgálatokat Koordináló Bizottság) vagy az Alliance of European Voluntary Service Organisations.
Egy idő után természetes lépés volt, hogy mi is csatlakozzunk ezekhez a hálózatokhoz. Azóta aktív tagjai vagyunk mindkettőnek, ami rengeteget adott szakmailag.Tulajdonképpen ebben nőttem fel. Szinte a kezdetektől ezekkel a partnerekkel dolgozom együtt, így a nemzetközi együttműködés számomra nem különálló terület, hanem szervesen része annak, ahogyan az Egyesek működik.
Milyen nemzetközi projekteken dolgozol jelenleg, és mitől fontosak ezek?
Jelenleg a Power to the Sending Organisations projektet koordinálom az Egyesek részéről. Ez egy stratégiai fejlesztési projekt, amely a küldő szervezetek szerepének megerősítésére fókuszál.Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a programok fokozatosan csökkentették a küldő szervezetek támogatását. Ez komoly problémát jelent, mivel a küldő szervezetek kulcsszerepet játszanak az önkéntesek felkészítésében. Ha ez a felkészítés nem megfelelő, az negatívan befolyásolhatja az önkéntes élményt és a projekt minőségét is. Ebben a projektben különböző felkészítő modulokat dolgozunk ki, amelyek segítenek abban, hogy a szervezetek valódi, minőségi támogatást tudjanak nyújtani a kiutazó fiataloknak. Ha az alapok rendben vannak, az szinte minden későbbi szakaszra pozitív hatással van.
Miben látod a különbséget az egyes nemzetközi projektformák között?
Mindegyiknek megvan a maga szerepe az ifjúsági munkában. Az önkéntes projektek közvetlenül kapcsolják be a fiatalokat helyi közösségek életébe. A tréningek lehetőséget adnak arra, hogy a terepen megszerzett tudás átkerüljön más ifjúsági szakemberekhez. A hosszú távú stratégiai projektek pedig olyan minőségi és innovációs ugrásokat hozhatnak, amelyek hosszú évekre meghatározhatják egy szervezet vagy akár egy teljes szakmai hálózat működését.
Hozzám a nemzetközi önkéntes táborok állnak a legközelebb. Hiszek abban, hogy egy magát ifjúsági szervezetnek nevező közösségnek kell, hogy legyen olyan tevékenysége, amely közvetlenül támogat helyi közösségeket, méghozzá úgy, hogy magát a közösséget is bevonja.
Közösségek nélkül nincs egészséges társadalom. Éppen ezért a helyi közösségek megerősítését látom a munkánk egyik legfontosabb céljának. Ha ez az alap megvan, arra lehet hitelesen építeni minden más projektet.
Mitől különleges szerinted az Egyesek ebben a nemzetközi közegben?
Amit az Egyesekben csinálunk, szerintem egyedülálló. Nem csupán egyetlen szeletére koncentrálunk az ifjúsági munkának, hanem annak teljes spektrumát lefedjük.Van saját közösségi terünk, ahol helyi munkatársak dolgoznak a helyi emberekkel. Van saját képzési központunk, ahol fiatalokat és ifjúsági szakembereket képzünk. Emellett aktívan részt veszünk nemzetközi hálózatok vezetésében, és hosszú távú stratégiai projekteket valósítunk meg.
Ez azért fontos, mert minden szint egymásra épül. A helyi tapasztalataink hitelessé tesznek bennünket nemzetközi szinten, a nemzetközi tapasztalatok pedig visszaépülnek a helyi munkába.
Milyen kihívásokkal jár a nemzetközi együttműködés?
Az egyik legnagyobb kihívás, hogy egyre több olyan szervezet jelenik meg, amely gyakorlatilag csak koordinációval foglalkozik, de nem végez valódi ifjúsági munkát a terepen.Szerintem egy szervezet akkor tud hiteles partner lenni, ha közvetlen tapasztalata van arról a közösségről vagy célcsoportról, akivel dolgozik. Ha valaki kizárólag közvetítő szerepet tölt be, de nincs kapcsolata a terepi valósággal, az hosszú távon gyengíti a projektek minőségét.A másik nagy kihívás az állandó változás. Partnerszervezetekben emberek jönnek-mennek, prioritások változnak, új problémák jelennek meg. Ezekhez folyamatosan alkalmazkodni kell úgy, hogy közben a projekt minősége ne sérüljön.
Milyen hatással vannak ezek az ifjúsági projektek a fiatalokra?
Ezt nehéz pontosan mérni, de a visszajelzések alapján azt látjuk, hogy a résztvevők magabiztosabbá és önállóbbá válnak. Jobban megértik önmagukat, tisztábban látják, merre szeretnének továbbhaladni, és könnyebben hoznak döntéseket a jövőjükkel kapcsolatban. Számomra ez az egyik legfontosabb eredmény.
A lényeg az, hogy az emberek olyan dolgokkal foglalkozzanak, amelyeket valóban szeretnek csinálni. Ha valaki önmagával rendben van, akkor sokkal könnyebben tud a környezetéért és a közösségéért is tenni. Mi tulajdonképpen olyan közösségeket építünk, ahol az emberek többet adnak, mint amennyit elvesznek.
Mit ad neked személyesen ez a munka?
Számomra a nemzetközi fejlesztési munka egyik legnagyobb értéke a kölcsönös tanulás.Az Egyesekben felhalmozott tapasztalatokat így tudjuk a leghatékonyabban továbbadni országhatárokon túl is. Ugyanakkor ez nem egyirányú folyamat: mi is rengeteget tanulunk a partnereinktől. Ez az állandó tudáscsere az, ami miatt ennyi év után is inspirálónak érzem ezt a munkát.
Tamás története jól mutatja, hogy a nemzetközi ifjúsági munka nem pusztán mobilitási lehetőségekről vagy projektek lebonyolításáról szól. Sokkal inkább kapcsolódásról, közösségépítésről és arról a folyamatos tanulási folyamatról, amely egyszerre formálja a résztvevőket, a szervezeteket és a helyi közösségeket is. Az Egyesek számára ez a szemlélet adja a nemzetközi munka valódi értelmét.
